Az oldal a Poliamoria Magyarországtól teljesen függetlenül, önállóaón működik.

4. rész: Miért bűn a megcsalás?

Két féle ember él a Földön: az egyik, aki elismeri, hogy időnként megkíván másokat is párja mellett (mégha nem is teljesíti be a vágyát) és aki magának és a világnak is azt hazudja, hogy nem. 

Tudom, hogy a társadalmunk, a kereszténység és a kultúránk nagy narratívája egyaránt azt sugallja, hogy nem csak bűnös, de valahol mélyen hibás és romlott is vagy, ha a párodon kívül más felé is kinyílsz szexuális és/vagy érzelmi síkon. De ez egy akkora ordas baromság, hogy le sem tudom írni ide, mekkora.

Az ember nem egyértleműen monogám lény. Ezt ide írjuk le és hozzunk rá pár cikket, amely ezt tudományos kutatások alapján bizonyítja. Modjuk ezt aztán ezt és ezt meg mondjuk ezt és akár ezt is magyarul, egy kiváló genetikus-kutató tollából, ahonnan egyből ki is emelnék egy részletet:

"Az utóbbi években számos olyan gént írtak le, amelyek egyes allélikus formái a hűtlen viselkedéssel kapcsolatosak. Nézzük meg ezek közül a legfontosabbakat. Az AVPR1a gén a vazopresszin hormon egyik receptorát kódolja. Kiderítették, hogy ez a gén a gerincesek számos szociális viselkedésének irányításában alapvető szerepet játszik. Ismert, hogy míg a hím mezei pocok szigorúan monogám, addig a közeli rokon hegyi pocok poligám kapcsolatok kialakítására törekszik. E viselkedésbeli különbség genetikai alapját az képezi, hogy az AVPR1a gén kifejeződését kontrolláló szabályozó elem (promóter) az előbbi fajnál egy picit hosszabb, mint a másiknál. Ez a genetikai különbség azt eredményezi, hogy az előbbi faj hímjeinek agyában a ventrális pallidum területén a sejtekben nagyobb mennyiségben képződik a receptor fehérje. (...)

A helyzet pikantériája az, hogy az embernél is megtalálható az AVPR1 gén két allélikus formája. A viselkedésgenetikusok kiderítették, hogy a hosszabb promóterrel rendelkezők stabilabb párkapcsolatot létesítenek, mint a rövidebb promóter hordozói." (Boldogkői Zsolt: Miért vagyunk hűtlenek? / Index.hu 2012.08.22.)

Ezek szerint van, aki genetikailag hajlamosabb a promiszkuitásra (a partnerei sűrűbb váltogatására)? Igen. De Csak gondolj bele, honnan jön kulturálisan ez az egész: amíg fel nem találták a fogamzásgátlást, a nőknek a legnagyobb (biológiai) értéke valóban a termékenységükhöz kötődött - ha "tiszták", azaz szüzek voltak, az azt jelentette, hogy mentesek a nemi betegségektől és biztosan nem fognak "kakukkfiókát" hozni a családba, biztosan csak a férfjük genetikai állományát örökítik tovább. Mint a kutyáknál: ha a kant nem ivartalanítod, legfeljebb el fog szökdösni, de a szuka teleelli az udvart kiskutyákkal, aztán mit kezdesz a sok korccsal? 

Remélem, felfordult a gyomrod a hasonlattól, mert így talán érted, miért olyan nagy otrombaság a nőket kisajátítani és szexuális tárgyként kezelni, amely még most is, sok évezredes hagyományaira épülően gyakorlat a társadalmunkban. Ez az egyszerű oka annak, hogy a nőket "elvesszük" feleségül, mielőtt "magunkévá tennénk" és így tovább. És ez alól a kiszolgáltatottság alól szabadította fel őket a mindenki számára egyszerűen elérhető fogamzásgátlók feltalálása, ami elhozta a szexuális forradalmaz a hatvanas években - Amerikába, mert ez az egész itthon bizony elmaradt.

"Hát milyen kulcs az, ami minden ajtót kinyit?" és "Nem ugyanaz: csizmával szarba lépni vagy beleszarni más csizmájába" és "Te beleinnál egy olyan pohárba, amibe előtted már beleittak?" - mind csupa borzalmas, hányingerkeltő párhuzam a női-férfi megcsalásra. De várjunk csak! Ha valami bűn, akkor miért van az, hogy csak az egyik fél számára igazán az? Ha húsz partnere volt: Timi egy riherongy, Tomi egy nagymenő. Azt mondjuk, hogy a kereszténység/iszlám/judaizmus alapja a monogám házasság, de Ábrahámnak - mindhárom vallás alapítója - három felesége volt (Sára, Hágár és Ketúrá),  bölcs Salamon királynak hétszáz fõrangú és háromszáz másodrangú felesége volt (Királyok könyve 11,1-3) és így tovább... Aztán ott van az "amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek"-elv: a falu kibeszélte a parasztlányt, ha félrelépett, de a földesúré volt az első éjszaka joga. Édes Anna a megesett lány, de a nemes, aki "megejtette" normális tagja maradhat a társadalomnak. Soroljam még?

Nem lehet, hogy ez az egész kérdés inkább a kultúránk kitalációja, mint genetikai szükségszerűség vagy általános érvényú morális igazság?

Nem lehet, hogy hazudnak neked, amikor azt mondják, "ennek így kell lennie", erről már másként gondolkodni is tabu?

Nem lehet, hogy értelmetlenül tartjuk folyamatos bűntadatban az emberiséget, úgy, hogy a teljes népesség 2-3%-a hűtlenség eredményeként jön világra, és a népesség 30-60%-a megcsalja a párját élete folyamán (forrás) és a 30 év alatti házas amerikai fiatalok 19 (ffi) illetve 13 százaléka (nő) már túl is van az első megcsaláson?

Nem lehet, hogy új fogalmat kéne bevezetnünk a hűségre? Amely életszerűbb, figyelembe veszi a valós igényeket és lehetőségeket, a problémák tudomásulvételén alapszik azok eltagadása helyett, reagál a szexuális forradalom tudományos és társadalomtudományos vívmányaira és amely hasznosabb "védettséget" ad a pár tagjainak a fizikai érintkezés tiltásánál?

Mi lenne, ha erre az új fogalomra esküdnének inkább a házasulandók és ez az új fogalom képezné párkapcsolataink alapját a sok évezredes elhallgatás-megtorlás-szenteskedés helyett? Legyen ez az új fogalom az elkötelezettség.

Folytatás itt:

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód Frissítés

Iratkozz fel hírlevelünkre!

* kötelező mező